Az előző részben nagyjából ismertettem Nostradamus élettörténetét- ne

lepődjetek meg, most nagyon más szemszögből fogom megközelíteni őt. Sőt, az is lehet,

hogy ellent mondok saját magamnak, de nincs ember a földön, aki teljes

bizonyossággal állást tudna foglalni ezzel az emberrel kapcsolatban. Könnyen lehet, hogy a

világ egyik legnagyobb szélhámosa volt, de az is lehet, hogy csak egy félőrült zseni, aki

furcsákat álmodott. Akárhogy is legyen, a híres notradamusi homály nem csak a jóslatokat,

hanem magát a jóst is hosszú évszázadok óta tökéletesen fedi.

        A próféciák gyakorlatilag Nostradamus életműve. Először 1555-ben adták ki, de

később több- egyre bővülő- változatban is megjelent, és egyébként több száz verset

tartalmaz. Egyébként nagyon sokan úgy tartják, hogy a teljes könyv kereken ezer jóslatból

állt, de ha így is volt, nem maradt fenn mind.

        Ahogy azt már említettem párszor, meglepő módon minden egyes vers két- vagy többértelmű, mint ahogy valószínűleg minden valaha elhangzott és leírt jövendőmondáshoz bármilyen kis mértékben hasonlítható dolog vagy gondolat. (Mint nagyjából mindent, ezt is alá tudnám egy Harry Potter-idézettel, de természetesen ezúttal nem teszek ilyet, hiszen az „csak egy mese”, én pedig már régen kinőttem belőle. Egyértelműen. Nem is néztem újra múlt héten a filmeket.) Magától értetődő, hogy Nosradamust már életében is rengeteg támadás érte a gyakorlatilag értelmezhetetlen (vagy épp ellenkezőleg: bárhogyan értelmezhető) jóslatai miatt, pedig állítólag ezzel csak el akarta kerülni azt, hogy a fejét vegyék, ha rosszat jósol. Ha jobban belegondolunk (és feltételezzük, hogy léteznek valódi jósok), ez teljesen ésszerű magyarázat lehetne, hiszen az akkori korok határtalan logikával rendelkező, babonás emberei gyakran a rossz hír hozóját büntették annak reményében, hogy kivédhetik a megjövendölt csapásokat.

        Ezzel magyarázta tehát Nostradamus a ködös látomásokat, de az azóta eltelt közel fél évezred során rengetegen védelmére keltek már más elméletekkel is:

        Először is: fontos, hogy a jóslatok verses formában kerültek lejegyzésre, tehát tele vannak metaforákkal, azokat pedig aztán tényleg sokféleképpen lehet értelmezni. Egy meglévő sablonba kell beleszuszakolni egy meglévő tartalmat, ez pedig elég szorosan megköti az ember kezét. Szadaságot adhat viszont egy kötetlenebb nyelv vagy nyelvjárás, Nostradamus pedig még véletlenül sem a mai, kötött szórendű franciát használta. Tehát hiába majszolsz sajtot sajttal nap mint nap az Eiffel-torony lábánál lévő kis lakásodban, mint őshonos francia, te sem fogod pontosan érteni, amit írt. Éppen ezért csak néhány olyan prófécia –jobb híján wikipédiás- nyersfordítását hozom majd, amik szinte teljes bizonyossággal kapcsolhatóak egyes eseményekhez…

        …mint például II. Henrik francia király halálához. Az ő felesége volt Medici Katalin, Nostradamus egyik legnagyobb csodálója, aki meghívta „udvari jósnak”. A király haláláról egyébként annyit érdemes tudni, hogy egy lovagi tornán, egy párviadal során történt, illetve, egész pontosan ekkor szerezte azt a szúrt sebet, ami később végzetesnek bizonyult. Vitatott, hogy pontosan hogyan történt a baleset (nem komoly párviadal volt), de a kimenet szempontjából mindegy is: II. Henrik szeme olyan súlyosan megsebesült, hogy rövid időn belül bele is halt. Erre a szerencsétlenségre az alábbi négy sor utal:

 

Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget

Harci mezőn páros viadalban:

Arany kalitban kidöfi a szemét.

Két csapás/seb egy/első, aztán meghal, kegyetlen halállal.

 

        Emellett Nostradamusjósolt ám jó dolgokat is a királyi családnak: azt mondta például Medici Katalinnak, hogy három gyermekét is trónon fogja látni. Ez bizakodással töltötte el őt, hiszen Stuárt Máriának (a legidősebb fiú, II. Ferenc feleségének) esélye lett volna megszerezni többek között az angol trónt is, II. Henrik a lány gyermekeit pedig természetesen más uralkodócsaládokba házasította ki. Ez az a jóslat, ami tényleg bejött, igaz, nem egészen úgy, ahogy gondolták. Medici Katalin három gyermekét látta uralkodni, csakhogy mindhármat a francia trónon. Először Ferencet, aki nagyjából egy évvel a hatalomra kerülése után, tizenévesen meghalt. Őt követte Károly, aki még olyan fiatal volt, hogy régenst kellett kinevezni mellé (Medici Katalinra esett a választás), de ő sem húzta sokkal tovább. Végül következett III. Henrik, aki az utolsó Valois-házi uralkodó volt… A királyné nem csak uralkodni, meghalni is látta két fiát, és a harmadik is csak pár hónappal élte túl őt. Talán nem is volt olyan jó és boldog az a jóslat?

        II. Henrik balesete után a legtöbb ember már vakon hitt Nostradamus próféciáiban, fokozatosan egyre több eseményben és fordulatban véltek felfedezni összefüggéseket a versekkel.  Sok nemes konkrét esetekre vonatkozó (természetesen nagyon nem konkrét) jóslatokat rendelt tőle, többek között Zrínyi Miklós is- erről, illetve a többi, például Hitlerről szóló jóslatról jövő héten olvashattok.