"Dél felé kelek, cigarettára gyújtok, töltök egy csésze kávét, beülök a kádba ábrándozni és ilyenkor szál meg az ihlet. Nem egy igazán felelősségteljes élet. A döntéseim csak arról szólnak, milyen hangjegyeket vessek papírra."

    (Hans Zimmer)

 

 

Szerintem nincs olyan ember, aki ne ismerné a Karib tenger kalózai főcímdalának fülbemászó dallamát, vagy a nagy múltnak örvendező Disney mese, az Oroszlán Király zenéit. Ezek a dallamok Hans Zimmer elméjéből megszületett csodák melyek száz év eltelte után is újra, és újra elő fognak kerülni.

 

Hans Florian Zimmer 1957. szeptember 12.-én látta meg a napvilág fényét Frankfurtban, Németországban. Gyerekkorában kezdett el hangszeren játszani, de csak otthon tanulgatta a zongora művészetét és gyerekként a későbbiekben sem tanult zeneiskolában. A tudása nagyját önerőből, otthoni gyakorlással és otthoni tanulással szerezte meg. Nagy szó az, ha valaki zeneiskola nélkül ilyen magasra tud emelkedni, de mivel kitartóan küzdött érte és az életét a zenének szentelte, így elérte a célját és bekerült a Nagy zeneszerzők nevei közé, majd a 21. század egyik legkiemelkedőbb zeneszerzőjévé vált.

 

Az igazi Pályafutását huszonévesen kezdte, mikor Londonba utazott és csatlakozott a the Bugglesh- nevezetű elektronikus zenét játszó kéttagú bandához, vagyis pontosabban Zimmer váltotta a billentyűsüket. Bizony, ez elég meglepő, de ő volt a világsikerű ’79-ben megszületett „Video Killed the Radio Star” zenei atyja, amelynek a műfaja igen csak eltérő a mostani hangzásvilágú nagyzenekari, vagy az elektronikával kevert hybrid zenéitől. Csak évekkel később Angol földön, a nyolcvanas évek közepén  kezdték kialakítani Stanley Myers-el a mostanihoz hasonló hangzásvilágot, ahol az elektronikus zenét vegyítették a nagyzenekari hangzásvilággal. Több, mint hatvan filmhez készítettek együtt zenét, mint például; Az utolsó császár című film, ami mellesleg Oscar díjat is nyert a legjobb eredeti filmzene kategóriában. Innentől kezdve egyre nagyobb sikereknek örvendett és mind elismerésileg, mind pénzileg is gazdagabbá vált.
Amivel igazán berobbant a köztudatba az a világsikerű film, aminek címe sokaknak ismerős lehet; Esőember. Ez volt az első Oscar díjra jelölt filmzenéje bár nem kapta meg az Oscart, de egyre feljebb és feljebb jutott a ranglétrán.

 

Rengeteg híresség akart vele dolgozni, mint például: Barry Levinson, Christopher Nolan, Tony Scott, Gore Verbinski, sőt, a pletykák szerint még Steven Spilberg szíve is húzott Zimmer felé. Több, mint hatvan díjat nyert és hétszer jelölték Oscar díjra, amik közül sajnálatos mód, (!) csak egyszer nyerte meg a díjat a 94-es Disney mese, az Oroszlánkirály zenéivel, melynek a dalszövegeit a Világsikerű Elton John írta.

 

Zimmer a zenéit először mindig szintetizátorral, elektronikus úton alkotja. Van, mikor a telefonján komponál zenét, van, mikor a Tengerparton ülve éri az ihlet és előkapja a kis kütyüit aztán alkot, és alkot. Általában mindig elektronikus úton szerzi a zenéit, a több milliót érő masináival, majd az így elkészült darabokat veszik fel újra nagyzenekarral. Persze sok számában ottmarad mellette a 21. századra jellemző elektronikus hangzás. Ilyen például a Csodálatos Pókember kettő Theme songja, mely többek között dubsteppes elemekkel kitűnően tükrözi vissza a filmben szereplő egyik fő gonosz, „Elektro” jellemét.

A kilencvenes évek végén megalapította a Santa Monica-i Media Ventures stúdiót, amelyet 2005-ben Remote Control Productionsre kereszteltek át. Itt együtt dolgozott számos tanítványával, (Mark Mancina, John Powell, Jeff Rona...)  példának során; Klaus Badelt-el , aki igen sok munkájában közreműködött (pl.: a Gladiátor főcímdala, a Pearl harbor, Hannibal ). Badelt is a híres Német zeneszerzők közé tartozik, ő írta többek közt az Időgép, és az Atomcsapda zenéjét is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zimmer egy olyan szerző, aki nem szívesen áll ki a nagyközönség elé mutogatni a termékeiket, hiszen ő azt vallja, hogy a zenéi nem színpadra, hanem a filmekhez íródnak. 2000-ben egy nagy koncertet mégis adott Ghent-ben. Azt vallotta, hogy azért koncertezett, mert „egy fogadásban vesztettem és ezért el kellett vállalnom a koncertet." 

 

 

Sajnos vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a zeneszerzőt túlértékelik a mai világban, és nem feltétlenül olyan jó, mint ahogyan azt a többség hiszi, mert rengeteg más kevésbé ismert zeneszerző is van, akik nála sokkalta jobbak (és sokkal fiatalabbak is). Sajnos azt felejtik el ilyenkor, hogy ha ő nem lenne, akkor nem feltétlenül tenné ki ilyen sok szerző a Hybrid stílus követőit, sőt talán nem is lenne ismert, mivel az ő zenéivel tört be a köztudatba, véleményem szerint, konkrétan azért nézik le és alkotnak ilyesféle véleményt róla, mert úgymond a „tanítványok” a mester fölé kerekedtek. Ez teljes mértékben lehetséges, hiszen általában ez így szokott lenni, de ha ő nem lenne, akkor nem lennének „tanítványok” sem. Emellett van, aki azt állítja, hogy a zenéi nem maradandóak, és a dallamai a homályba fognak veszni, míg vele szemben pl: John Williams (A Star Wars széria zeneszerzője) nyomába sem érhet és ő az, aki benne hagyja a lábnyomát a zenetörténelemben. Ez minden bizonnyal így van, Williams dallamai biztos, hogy nem fognak feledésbe merülni, hiszen ki ne ismerné a híres Sith lovag, Darth Vader bevonuló számát, mely már teljesen ránőtte magát a Ryder Windham által megírt Star Wars széria Sith lovagjaira, viszont nem vehetjük egy kalap alá a két embert. A Zeneszerző több irányba kacsingat, és többféle stílusirányzatban zenél, míg a Csillagok háborúja zenei atyja csakis zenekari téren mozog. Ezt az állítást csakis olyan ember állíthatja és képes összehasonlítani a két szerzőt miközben - értelmetlen a két művész összehasonlítgatása, aki vagy nem ért a zeneszerzéshez, vagy nem szereti a hybrid zenéket, csak a zenekari színfoltok okoznak neki örömöt, és nem halad előre a 21. század elektronikus stílusirányzataival amellett, hogy Zimmernek rengeteg olyan száma van, amiben nincsen Elektronika.

 

Lényeg a lényegben, hogy ennek ellenére mégis sorra kérik fel a nagy filmekhez zeneszerzőként és egymás után jelennek meg a nagy alkotásai. Idetartozik többek közt a Gladiátor csodálatos magával ragadó főcímdala, a Karib tenger kalózai, az Utolsó szamuráj, aBatman ( Sötét lovag) trilógia, az Acélember, az Eredet, a Csillagok közt, az Angyalok és Démonok és még rengeteg világsikerű filmet sorolhatnánk ide.

 

Nem merném azt állítani, hogy pl.: a Karib tenger kalózai zenéje feledésbe merül, hiszen, ha bárki kiejti a száján ezt a filmcímet, már is a fejében visszhangzik a főcímdala.  Azt viszont állíthatjuk, hogy Hans Florian Zimmer, korunk egyik legnagyszerűbb zeneszerzőjévé vált. A sok jutalom, és Oscar díjra jelölés mellett, 2010. december 8.-án csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, mely elismerést régi barátjának, Ronni Chasen-nek ajánlott, akit egy hónappal korábban lelőttek.