Az élet a meg nem értett sorok halmaza, fájdalmakkal teli pillantok tömkelege. A kérdések, s válaszok hiánya. Igazságtalan és gonosz. Ember tervez, Isten végez… - azt mondják. De mindezek ellenére a csillagok, s az univerzum briliáns.

 

Engedjétek meg nekem, hogy mély tiszteletem rójam le e hibátlan zenész előtt, s megköszönjem neki a legszebb álmaimat.

 

John Robert Cocker 1944. május 20.-án születtet, s húsz éves koráig az angliai Sheffieldben élt. Szűkölködő munkás életet élt; lakatosként, gázszerelőként, benzinkutasként kereste kenyerét. A Bluese, Jazz, s a Rock and Roll már az élete része volt, példaképe, nagy kedvence Ray Charles.

 

1963-ban aratta első sikerét a Vance Arnold and the Avengers nevű bandájával, amikor a Rolling Stones elő zenekaraként álltak színpadra. 1964-ben kezdődött Bluese-rock énekesi életútja. 1968-ban, amikor felfedezte őt a Procol Harum együttes menedzsere, olyan legendákkal zenélt első lemezén, mint Jimmy Page és John Paul Jones, akik ma a közismert, fantasztikus Led Zeppelin tagjai „voltak”.

 

Kulcsfontosságú szerepet töltött be a 69’-es Woodstock fesztiválon. Olyan emberek mellett szerepelt a neve, mint Janis Joplin, Jimi Hendrix és a The Who. Hihetetlen markáns, rekedt, s jellegzetes léggitározásával, zabolázatlan mozdulataival óriási sikert aratott.

 

Ez után, szinte évente jelentek meg nagylemezei, de a 70’-es években nem tudta tartani korábbi sikereit. Ezt nyilatkozta egy interjúban; „1972-ben elindultam a lejtőn”, és ez így is volt. E korszakot körülölelte a mérhetetlen drog, s alkoholfogyasztás. Aztán 75’-ben megjelent élete egyik legismertebb, legszebb dala; a You are so beautiful.

 

1978-ban úgy tűnt, hogy visszatér, amikor megismerte feleségét Pam Bakert. A találkozás megváltoztatta az egész életét, a Nő segített neki talpra állni, s hinni. „Világossá tette, hogy az emberek még mindig szívesen hallanának énekelni” - mondta.

 

1983-ban tért vissza igazán, az Up Where We Belong című duettjével, amit Jennifer Warnesal énekel, s ezért Grammy díjat is kaptak. Nyolcvanas években született meg a „When the night comes”, a „N'oubliez jamais”, valamint az „Unchain my heart”, és nem utolsó sorban a „You can leave your hat on” című slágere is.

2007-ben a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé avatták, zenei szolgálatáért.

 

E csodálatos művész, negyven lemezt hagyott maga után, s többször körbeutazta a földet, hogy elkápráztasson minket tökéletes, dohányfüstös hangjával.

 

Mély fájdalommal tudatom, hogy a tüdőrák erősebb volt nála, s elrabolta tőlünk őt, 2014. december 22.-én.

 

You are so beautiful to me
You are so beautiful to me
Can't you see
You're everything I hoped for
You're everything I need
You are so beautiful to me

 

Lányok! Egyet ne feledjetek, számára mindig gyönyörűek lesztek!

Joe! Köszönöm a csodás álmokat! 

Álmodj szépeket!