“A place where the virtuous hide in fear.
A place we see only in our nightmares.
A place where the sun is silent.”
Üvöltő csenddel zenél minden sötét árny a sivár, kihalt tájon. Ez az a hely, ahová nem ér el a Nap fénye, ez az a hely ahol minden rémálmunkkal szembesülhetünk. Ahol egyedül vagyunk, ahonnan talán soha nem menekülhetünk. Hol vagyunk? Lelkünk poklában. Ott, ahol a nap hallgat.
Ezzel a hangulattal szembesülhetünk, ha meghallgatjuk az Alesana együttes ’A Place Where the Sun is Silent’ című lemezét.
Az együttes 2004-ben alakult, 4 stúdióalbumot, 5 videó klipet, és számos világ körüli koncertsorozatot tudhatnak maguk mögött. A lágy dallamokat metalcore-os hangzással vegyítik. Szokatlan témákat választanak, szokatlan hangzásban írják dalaikat, és ezzel megosztják a közönséget.
Sok szövegük elég komor és sivár hangulatú, de nem ez a banda ars poeticája. A fiúkat a vidámság és a pozitív gondolkodás jellemzi. Közvetlenek, egyszerűek és végtelenül barátságosak.
Témáikat rendkívüli egyediséggel választják. Első albumuk hallgatása közben a görög mitológiával találkozhatunk, a másodikon pedig a gyermekkorunkból ismert Grimm testvérek meséi szólalnak meg kicsit más feldolgozásban. Megtaláljuk a Hófehérke és a Hét törpe történetét, Jancsi és Juliskát, Csipkerózsika is újra álomba merül, és felelevenedik egy kicsit metálos hangzásban.
Harmadik albumuk egy concept album, melynek dalai a „könyv” egy-egy fejezetei.
A The Emptiness című lemezen Edgar Allan Poe Annabelje kapott főszerepet. A történet egy szerelmi gyilkosságról és egy álomról szól. A mű főhőse kitalált személy, melyet az Annabel Lee című vers ihletett. Poe versének utolsó sora így hangzik:
„In her tomb by the sounding sea”♫ ♪ (“Melletted a sír fenekén, tengerpart bús mezején” Babits Mihály) Az albumon található egy dal, mely ezt a verssort kapta címnek.
A bemutatásra kerülő album, az ’A Place Where the Sun is Silent’
Ennek az albumnak a középpontjában Dante pokla áll. Zeneileg nagy előrelépést tett a zenekar. Megszólalnak vonós és rézfúvós hangszerek, zongora, zenekari közjátékok és rádió-barát dallamok. Emellett megmaradnak a keményebb vonalon is, és ezeket a különböző stílusokat képesek úgy vegyíteni, hogy a zene ízléses, hallgatható és szerethető marad. Maradandó zenei élményt nyújt, kreatív és merész. Változatos és rengeteg eszközt használ, „gitárszólók, dübörgő dobok, fertőző versek, dalszövegek és egy kis színházi szórakoztatás.”
Dante pokla a sötét erdőben kezdődik. Az album Introjának címe: ’The Dark Wood Of Error’, melyben egy részletet is hallhatunk Dante színjátékából, eredeti nyelven.
A pokol hetedik köre az erőszakosok köre. Erről szól a ‘Circle VII: Sins Of The Lion ’ című szám. Ez visszautal az előző albumra, az Annabelre.
A hetedik kör három gyűrűre van felosztva, ide kerülnek a gyilkosok, rablók, öngyilkosok. Itt találja meg Annbelt a mesélő. Ezt a dalt 2011-ben a legjobb dalnak szavazták meg a Revolver magazin olvasói.
Az albumon szereplő dalok:
Act One: The Gate
1.The Dark Wood Of Error – 2:13
2.A Forbidden Dance – 3:53
3.Hand In Hand With The Damned – 4:36
4.Beyond The Sacred Glass – 6:03
5.The Temptress – 4:21
6.Circle VII: Sins Of The Lion – 4:09
7.Vestige – 2:58
8.Lullaby Of The Crucified – 4:48
Act Two: The Immortal Sill
1.Before Him All Shall Scatter – 0:54
2.Labyrinth – 4:04
3.The Fiend – 3:57
4.Welcome To The Vanity Faire – 4:37
5.The Wanderer – 1:37
6.A Gilded Masquerade – 4:35
7.The Best Laid Plans Of Mice And Marionettes – 5:35
8.And Now For The Final Illusion – 3:43
A dalok egyenként is megállják a helyüket, de teljes élményt együtt tudnak nyújtani. Az album végighallgatása olyan, mintha egy színdarabot néznénk. A Prológ szépen felvezeti az eseményeket, van benne feszültség, nyugalom, félelem, szorongás és nem utolsó sorban felüdülés. A dalok összefüggnek egymással és együtt alkotják meg a teljességet. Beszippant és bezár. Hogy pontosan hova? Egy szigetre, a rothadás szigetére. A lelkünkbe, az üres és kietlen pokolba, amit saját magunk hoztunk létre.
Hol vagyunk most? Hová tartunk?
Vergiliussal bolyongunk a sötét erdőbe?
Merünk sikítani? Merünk- e lélegezni?
Merünk- e szembenézni a bennünk lakozó szörnyeteggel?
Létezik egyáltalán?
Csak akkor tudjuk meg ha szembenézünk vele. Csak akkor tudjuk meg, amikor felébredünk…
Az album végén a lezárás magáért beszél. Az utolsó szó elhangzása után olyan volt, mintha hosszú idő után először jutnék levegőhöz.
