Találkozás időimmel

A múlt kopogtatott az ajtómon
Behívtam, hadd melegedjek
Meg kérdtem hogy van.
Ő csak halkan azt súgta
Semmi, mit ne tudnál rólam.

Épp hogy kilépett megjelent jelenem
Leültettem, mert fáradtnak tűntem
Őt is meg kérdeztem, mi jót csinálsz éppen?
Fáradt, elhaló hangon, mégis vidáman szólt
Válaszul nézz szét, de belül.

Egy percem, annyim nem sok volt,
Mert jött a következőm
Jövő, te mit kószálsz erre felé?
Siratom magad,
Mert elhagyott jelened s múltad.