top of page
Lehetek?
Téli takaró fehéren csillogó, nyáron,
szelíd szemeid álmosan pislogó, álom,
vörös képkeret fájón kéreget, tegnapot,
vissza már nem kérheted, de megkapod.
Lágy fuvallat tépkedi hajadat, mese szép,
száz falevél meséli szavadat, olyan rég,
mosolyodban játszik holnapom, felkavar,
szíveden tört szét csónakom, elzavar.
Tűnődő ismeretlen a jelenem, lépkedem,
bűbájos fátyol most szememen, kétkedem,
hamiskás mosolyom értetlen, remegek,
tán voltam vagy vagyok, vagy csak lehetek?
Balogh Gábor
bottom of page