Kételyek

 

Lassan halok meg, hívjuk ezt életnek.
Véletlen, vagy tévednek, 
kik azt kérdezik, 
mi is az értelme a létemnek?
Hisz dédelgetünk megannyi álmot,
mit szívünk szemével, a lelkünk is
látott. S mégis, közte és közém,
az élet hozott oly sok árkot.
Feláldozzak mindent, az életemből
az álmomnak? Magamnak ártok ezzel,
vagy tán csak másoknak? 
Lassan derül csak ki, mint ahogy
halkan hal el a zongora. 
Kiderül talán egyszer, a valóság,
vagy az álmok a szívem otthona.