. . .
Attól tartok, hogy Ő kopog az ablakomon. Éjszaka van, senki más nem lehet az, csak Ő. Nincs még egy nő, aki ilyen drámaian látogatna meg és biztos vagyok, hogy az átlátszó függöny homályában egy csinos alakot látok. Nincs más hátra, megnézem, de ha Ő az akkor nem engedem be.
Elhúztam a leplet, ami eddig rejtegette ezt a kincset és igen, Ő volt az. Mutató ujjával finoman kopogtatott az üvegen. Guggolt a földön. Én ránéztem, de tudattam Vele, hogy nem akarok tőle semmit. Így visszafeküdtem az ágyba, oldalra fordultam és onnan figyeltem tovább.
Még egyszer kopogott, még vágyakózóbban, már fejét is megdöntötte és szemhéját félig lehunyta. Észlelte, hogy nem mozdulok, így letérdelt és húsos, vörösre festett szájacskájával egy csókot nyomott az ablakra. Ekkor már nagyot fújtam, mert ezzel beindítottam fantáziám és belegondoltam meztelen testének látványába. Ebben segített az is, hogy ismét felettébb kevés, lenge ruha van rajta, pedig ma nincs valami meleg és esőt is szimatoltam.
Felállt. Próbáltam mutogatni, hogy menjen el, de nem tágított. Egy fekete átlátszó ing volt rajta, amit elkezdett kibontani. Az említett felhőszakadás pedig ebben a pillanatban érkezett meg. Vállait gyengéden simogatták a legördülő esőcseppek. Körmeivel megkarcolta az üveget, miközben másik kezével elkezdte kibontani övét, majd lassan lecsúsztatni szoknyáját. Ez tébolyulttá tett. Igyekeztem nem mutatni felé érdeklődést, de ahogy a fekete csipke alsóruhájába illegette magát az csak még elborultabbá tette szexuális képzelgéseimet. Az eső tovább csepegett, egyre erősebben. Zápornak tűnt. Ő mégsem riadt meg és ez tette csodálatossá a jelenetet. A magabiztossága, ahogy hagyta, hogy a jéghideg cseppek szeressék. Táncolt a hold ezüstös éjszakáján. Keze kibontotta hajzuhatagját, ami eddig kontyban feszengett. Láttam rásimulni tincset a hátára, amelyek azonnal ráolvadtak nedves bőrére. Láttam a természet könnyét, ahogy végig folyik kerek csípőjén. Hová tehetném ezt az ékes látványt? Férfiszemélyem kívánta Őt, de józan eszem még mindig megálljt parancsolt. Nem ültem fel, ennek ellenére éreztem, ahogy tovább játszik fantáziámmal.
Melltartója szétpattant és formás keblei hófehéren tündököltek a sötétség világában, innentől feszülten vártam a folytatást, mivel pilláit finoman rebegtett és hüvelykujjával lassan letolni kezdte bugyiját.
Ott állt anyaszült meztelenül, csak a magas sarkú és csillogó ékszerei díszítették. Az eső zuhogott, hogy állhattam volna ellent neki?
Azt hiszem egy szerelmi bájital alatt állhatok. Ez a nő egy boszorkány.