Mi lesz utána, ha többé már nem félsz?

Mi lesz utána, ha többé már nem élsz?

 

Mi lesz ha eljön, AZ a nap,

Mitől rettegve félsz, míg a világ világ marad.

 

Érzed majd, hogy elragad, mint könnyű álom,

Vagy a kín lesz társad a túlvilágon?

 

Ismerős arcokat láthatsz-e még,

Vagy elragad az űr, a feketeség?

 

Vagy újjá születsz? Én hiszek benne.

Felébredsz, mint fűszál, madár vagy kecske.

 

Gondtalan napjaid csak tengeted vígan,

A lényeg annyi: élj pozitívan!

 

Már nem fáj, aki voltál, még nem érzed, mi vagy,

De öntudat nélkül az élet elég nagy.

 

Míg magadra ébredsz, vagy azt hiszed, te leszel,

Rég nem érdekelsz senkit, pedig te elesel.

 

Mert felejt az ember, akarva, akaratlan,

Egy gyertya ég már csak, ami sokat nyom a latban.

 

Érted, de nem érted, mert nem is emlékszel,

Köszönték volna meg, amíg még érzel.