Báthory Erzsébet
igazságok és tévhitek
Azért választottam Báthory Erzsébetet, a „Vérgrófnőt”, mint esszé alanyt, mert mindig is érdekesnek találtam az élettörténetét, és ha kismértékben is sikerül, de fontosnak tartom, hogy eloszlassam az alakját körbelengő téves feltételezéseket.
Báthory Erzsébet nevéhez legalább annyi mítosz fűződik, mint amennyivel Drakula büszkélkedhet. A legenda szerint, a 17. századi asszonyt egyik alkalommal komornája látogatói fogadására készítette fel, ám meghúzta a haját, és a szépségére hiú asszony megpofozta olyan erővel, hogy a fiatal lánynak kiserkent a vére. Mikor Báthory letörölte reá fröccsent vért, úgy látta, mintha bársonyosabb, puhább lenne a bőre. A fiatalság zálogának tekintette a szűz lányok vérét.
Báthory Erzsébet 1650 körül született és már gyermekkorában is a korokon átívelő morális elveket megtagadók vették körül, így nem csoda, hogy felnőve ő maga is a szadizmus nagymesterévé vált. Már fiatalon férjéül a hírhedt hadvezért, Nádasdy Ferencet választották. Csejthe várában töltötte idejét anyósával, aki igyekezte visszafogni a fiatalasszony kicsapongásait, ferde szemmel figyelte az okkult tudományokhoz fűződő szenvedélyét. Kora legszebb asszonyának titulálták, ám Erzsébetnek ez mit sem ért, mindig fiatal szeretett volna maradni. Biztos feljegyzések nem maradtak fent a grófnő tivornyáiról, de a rossz nyelvek úgy tartják, hogy hű szolgái segítségével fiatal lányokat (és néha fiúkat is) rabolt el a környék falvaiból és kínzott meg, majd vérüket vette, melyben örömmel meg is fürdött. Egyik fürdőzése alkalmával Thurzó grófja rajta kapta, befalaztatta. A grófnő ezután már nem sokáig élt: 1614-ben fedezték fel a holttestét a katonák.
Ha valóban meg akarjuk állapítani az asszony ártatlanságát, az egyetlen ellenségének indítékait és szándékait kell górcső alá vennünk. Thurzó grófja Nádasdynéval állt rokonságban, és mikor Nádasdy Ferenc elhunyt, a feleségére szállt minden vagyona, vele a Csejthe-i vár is. A vád, miszerint Báthory több leányt is meggyilkolt, csak jóval halála után került leírásra, így a korabeli jegyzőkönyvekben nem szerepel, pontosan miért is falaztatta be Thurzó grófja az asszonyt. Ráadásul kutatások során sem találtak a tárgyalásra utaló dokumentumokat, tehát Báthoryt ítélet nélkül ölték meg. A nádor tartott attól, hogy ha a megalapozatlan vádat nem tudja Erzsébetre bizonyítani, akkor a korabeli szabályok szerint, a büntetés visszaszáll a vádlóra, ezért is döntött úgy, hogy gyors eljárásban befalaztatja az asszonyt. Ha tárgyalásra került volna sor, még meg is nyerhette volna, hiszen a környékbeliek mind megesküdtek rá, hogy Báthory sorra rabolja el és kínozza meg a lakókat. Nem is történhetett volna másképpen, hiszen Thurzó nádor gondoskodott róla, hogy senki se merjen ellene vallani, így több kínzás általi vallomást csikart ki Báthory hűbéreseitől, mint amennyit valószínűleg maga az asszony megkínozhatott. A másik lehetőség, hogy Thurzó nádor éppen ekkor élő unokatestvéréről, Liszthy Anna Rozináról próbálta elterelni a figyelmet, akiről bizonyosan tudjuk, hogy elveszítette ép elméjét és előszeretettel kínzott meg ártatlanokat.
Ha innen nézzük, akkor Báthory a történelem egyik pozitív személyisége. Több könyvet, filmet is készítettek, mely ezt a témát boncolgatja, de teljes képet még most sem kaphatunk sem az asszony jelleméről, sem a tényleges eseményekről. Szeretném azt hinni, hogy nem igazak a Báthory ellen felhozott vádak, hiszen nemes magyar arisztokrata családból származott és híres hadvezér felesége volt. Véleményem szerint, Báthory Erzsébet nem volt más, mint egy magányos asszony, aki hazavárta a férjét. Én kétlem, hogy képes lett volna ily fokú kegyetlenséget végrehajtani, mint 600(!) leány brutális meggyilkolása. Éppen ezért igazán érdekes volt utána olvasni a grófnő életútjának, hiszen nemcsak egy középkori grófnő mindennapjaiba tekinthettem be, hanem a kor szokásait is megismerhettem.
Egyre több kutató jut arra a felismerésre, hogy Báthory azért hozatott több fiatal lányt a várába, mert leánynevelő intézetett létesített a jobbágyok gyermekei számára, ahol írni, olvasni tanultak. Ellenben, ha még igazak is lennének a koholt vádak, miszerint Báthory kegyetlenkedett szolgáival, nem lenne-e ez elfogadható abban a korban? Sokan azt állítják, köztük Dr. Szádeczky-Kardoss Irma, aki 1993-ban jelentette meg Báthory Erzsébet igazsága című jogtörténeti könyvét, hogy „nem kínzás folyt Báthory Erzsébet környezetében, hanem gyógyítás, aminek haláleseteiből konstruált a nádor vérontási vádat”. Szerfelett érdekelte az alkímia, valamint gyógynövényekkel is előszeretettel kísérletezett. Javas- és füvesasszonyokat is fogadott, hogy gyógymódot találjon több korabeli betegségre is, mint a himlő és a lepra.