Megérkeztünk. Gyorsan bezárom magunk mögött az ajtót, s szinte egyből letépjük egymásról a ruhát. Szívünk hevesen és össze-vissza ver. Csak úgy... ráhajít az ágyra, mint egy törölközőt, megkapaszkodik a még rajtam maradt fehérnemű szélébe, majd egy hirtelen mozdulattal eltávolítja azt. Fölém ereszkedik, egyik kezét a derekam alá csúsztatja és felemel. A melltartómmal sem babrál sokat, egy pillanat alatt az is a szoba sarkában köt ki. Visszaejt az ágyra, rám hajol és keményen megcsókol.
Beleremegek.
Keze végigsiklik a testemen, megmarkolja a fenekem majd tovább simít a combon, belül vándorol visszafelé. Érzi milyen forró vagyok. Élvezi, hogy lángol a testem minden érintésétől, látom az arcán mennyire élvezi. Felizgulok a látványtól. Nézem, ahogy a kéjvágy megcsillan a szemében, miközben becsúszik az egyik ujja, aztán még egy. Belülről izgat. Átadom a testem az élvezetnek.
Beleremegek.
Halk sikolyok szöknek fel a torkomból, miközben belém hatol. Érzem, milyen hatalmas, s érzem, hogy ő milyen erős, ahogy egész testével rám nehezedik. Belemarkolok a hátába, körmeim a bőrébe süllyednek, lassan végigszántják a hátát. Nem látom, de elképzelem, milyen sebet ejtek rajta. Elképzelem, ahogy az ujjaim nyomán kiserken a vér. Az édes, vörös, sűrű, sötét vér. Szinte érzem a számban.
Beleremegek.
Érezni akarom. Magamhoz préselem. Hozzám simul a teste. Kívánom, akarom őt, minden darabját, egyszerre. Megcsókolom, hosszan, tüzesen és édesen. Közben érzem, ahogy mozog bennem, rajtam. Beleharapok az ajkába, kiserken a vére, belecsordul a számba, s érzem mennyire édes és selymesen meleg.
Beleremegek.
Egyenletes forróság áramlik szét a testemben és a fejemben. Nem tudom magam lehűteni semmivel.
Nem tudok ellenállni a kísértésnek, ami rám tört. Meg kell tennem.
Lassan elveszem róla a kezem, a párnám alá nyúlok. Óh, igen már érzem is, ott van, megmarkoltam, hideg, kemény és halálos.
Az elrejtett késemre markoltak rá az ujjaim. Az egyetlen barátomra és szerelmemre. Az egyetlen dologra, ami teljes mértékben ki tud elégíteni.
Beleremegek.
Már nem nehezedik rám teljes súlyával. Két kezével támasztja magát, hogy keményebb és durvább lehessen velem. Ezzel csak az én dolgomat könnyíti meg. Mélyen a szemébe nézek, közben érzem ahogy bennem lüktet. Mindkettőnknek mosolyra húzódik a szája, neki azért mert élvezi. Ő nem tudja, de az én mosolyom mögött egészen más bujkál. Érzem magamban a lüktetést s nézem az arcát, miközben elévez. Gyönyörűvé torzul.
Beleremegek.
Csukva van a szeme... Ideális. Elérkezett a pillanat. A másodperc tört része alatt előrántom fegyverem a párna alól, könyörtelenül és mélyen a szívébe szúrom. Rám néz. Most értetlen kifejezés ül az előbb még oly csodálatossá változott arcán. Nem érti mit tettem. Nem érti miért tettem. S végképp nem érti, hogy miért mosolygok közben veszettül.
Én csak élvezem, ahogy forró vére rám folyik, végig a testemen, vörös takaróba burkolva. Elernyedt testét támasztom, lassan vissza engedem magamra. Élvezem, ahogy az élettelen de még meleg test rajtam hever. Már nem lüktet. Nem mozog többé. Legurítom magamról, és kihúzom a kést a mellkasából. Abból a nemrég még erőtől duzzadó, tökéletes mellkasából. Behunyom a szemem és átadom magam a vér szagának. Kéjesen végignyalom a pengét. Most jutottam el a csúcsra...
Beleremegek.