Ha

Ha mosolyod lenne, az utolsó mit láthatok,
már nem fájna a valóság, hisz már álmodok,
ha csókod lenne az utolsó, mit majd ízlelek,
szemeim lecsuknám, s itt hagyhatnám életem.

Ha elered az eső, csak nap kell, s lám, szivárvány,
kincset keresni a végénél, utazni színein, imádnám,
Ha elered könnyed, csak mosolyod kell, s lám, szivárvány,
oly sok vidám perc, a sok emlék, majd enyhít hiányán.

Ha fáj a múlt, ha borús lesz minden gondolat,
gondolj kettőnkre, s ez majd elűzi a gondokat,
Ha fáj, hogy már nem vagyok, keres elő képeket,
de ne feledd, nem élheted örökké múltban az életed.